Magas sarkú cipőben, harisnyában, rövid szoknyában, kis kabátban, sminkben indultam útnak. A buszon a négyes ülésen mellém telepedett egy nagymama a nyolc éves forma unokájával. A nagyi telefonon csevegett, a kislány a szeme sarkából engem méregetett. Nőből voltunk mindketten: én őt vettem alaposan szemügyre. A körmein halvány rózsaszín lakk, szemhéján csillogós festék, ajkain szamócaszínű szájfény. Úgy festett, mint aki érett, duzzadt eperbe harapott. Pólója is eperszínű volt, megfeszült gyerekes, kerek kis pocakján. Hímzett farmerján a slicce cukin lecsúszott, hiába mutogatta neki kézjelekkel a nagymama, húzza fel, nem vette észre. Azon igyekezett, hogy engem utánozva helyezkedjen el. Keresztbe tett lábakkal. Nőcisen.
Mosolyogva figyeltem. Ennél nagyobb elismerést nem kaphattam volna.
Hozzávalók:
250 g eper
1 pohár natúr joghurt
2 dl tejszín
porcukor
díszítésnek citromfű-levél
Az epret összeturmixoljuk a cukorral, hozzáadjuk a joghurtot és a kemény habbá vert tejszínt. Ennyi lenne. Kis tálakba adagoljuk, citromfűvel díszítjük.
Ez a krém túrógombóc mellé is nagyon finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése