Egyik este fogtunk egy csomó rákot - tele van velük a tó - másnap délelőtt pedig hip-hop, varázsütésre ez lett belőlük.
Én jobbára csak asszisztáltam, mind a rákászathoz, mind a főzéshez, de a fogyasztásban már teljes odaadással vettem részt. Meglepően finom volt! Egyik kedvencem a rák, legyen akár garnéla, akár languszta, akár tarisznyarák, de ilyen élményben még nem volt részem.
Saját fogás, saját főzés!
Az elkészítés nagyon egyszerű, bár az első próbálkozáson még lehet csiszolni.
A lemosott, lesikált, de még élő rákokat kaporral, sóval, citrommal ízesített forrásban lévő vízben, úgy öt percig főztük.
Utána egy kis fokhagymás, citromos olívaolajon sütögetés következett.
Tálaláshoz már csak egy kis citrom, némi majonéz és egy csipetnyi francia dallam kellett...
Uh!! Ez volt az első gondolatom... Még sose ettem rákot :(((( Nagyon guszta
VálaszTörlésKöszi, Krisztu! Érdemes megkóstolni! Legalábbis szerintem... ;))
VálaszTörlés"Asztaaaaa"! Ez nagggyon jó! Rákot ugyan már ettem... De saját fogásút? Nahhh azt még nem... :)))
VálaszTörlésIldinyó, a "saját fogás" adta azt a kis pluszt az ízekhez! ;))
VálaszTörlésHa lenne bátorságom, békacombbal is kísérleteznék... (De nincs!)
Szia Padparadsa!
VálaszTörlésNagyon guszta, imádom! És saját fogás...nem semmi!
Szia Adri!
VálaszTörlésKöszi! :))
Hihetelen guszta ez a languszta - vagy mi? :) Rákocska! :))
VálaszTörlésKöszi, Duende! :))
VálaszTörlés