Az étvágyammal sosem volt baj, de rettenetesen válogatós gyerkőc voltam. Két kezemen meg tudom számolni, mit voltam hajlandó megenni. Oroszlán gyerekként ráadásul mindig el is értem, hogy csak a kedvencek kerüljenek a tányéromra.
Ja, és rettenetesen lassan, komótosan, ráérősen ettem.
Ma már szinte bármit megkóstolok, a hajdan utált ételekből kedvencek lettek, és az evési tempóm is fokozódott. Ami nem változott, az, hogy nagyon szeretek enni.
Következzék a tíz befutó:
- sült krumpli - minden mennyiségben és formában
- húsleves - kizárólag üresen, cérnametélttel, jókedvemben egy szem sárgarépával
- rántott hús - csirkemellből vagy karajból, hajszálvékonyra klopfolva
- palacsinta - egy evésre úgy 10-12 darab
- paradicsomleves - kizárólag Kati-féle, anyukám nagy bánatára az övét nem ettem meg
- rizsfelfújt - sárgabaracklekvárral, egy tepsi egy ültőre
- kenyérszalonna pirítóssal, csemege uborkával, citromfű-teával - képes voltam hónapokig minden reggelire ezt enni
- zöldborsóleves - ahogy mama csinálta
- szilvás gombóc - ez is mama-féle, első konyhai sikerélményem is ide kapcsolódik
- krumplis tészta - ehhez úgy érzem, nem nagyon kell komment
Én most csavarnék egyet a játékon, és ezt a kérdést küldeném vissza:
Mi volt a legkülönlegesebb/legemlékezetesebb étel, amit kóstoltál?
És akiktől kérdezem: Ildinyó, Duende, Raindrop, Szemirámisz, Foodafok, illetve minden kedves olvasómtól, aki szívesen megválaszolja akár az eredeti, akár a továbbküldött kérdést!
Köszi szépen a játékot! :)
VálaszTörlésDe jók kis kaják vannak nálad is! ;)
VálaszTörlésÉs jól feladtad a leckét, már ami a legemlékezetesebb/legkölönlegesebb ételt illeti... :) Nah ezen is agyalok egy sort, mert hirtelen nem ugrik be semmi... vagy inkább túl sok minden... :D
Több dolog is belefér ám... :)
VálaszTörlés