A gyorskajáról nekem leginkább a készen vásárolt hamburger jut az eszembe, az otthon előállíthatók közül pedig a zacskós leves. Előbbit csak végszükség esetén eszem, utóbbit pedig még akkor sem.
Minek is áldoznék 10 percet egy pocsék levesre, mikor plusz tíz perccel hosszabb idő alatt zacskóíz-, vegeta- és tartósítószermenteset is ehetek?
Hétköznapokon különben sem töltök sokkal több időt a főzéssel, rengeteg 20-30 perces kaját tudok. Igaz, ilyenkor nem magam gyúrom a spagettit, hanem előregyártott tésztát használok és a mártást is hámozott, konzerv paradicsomból készítem.
Félreértés ne essék nem a gyorsételek ellen vagy mellett akarok agitálni, lehetne ezt nálam tudatosabban vagy kevésbé tudatosan is csinálni. Mindenki tegye úgy, ahogy ideje, pénze, kedve, hite engedi. Ez csupán a tegnapi ebéd által ihletett gondolat...
Kipróbáltam már számtalan előre dobozolt vagy félkész élelmiszert - legtanulságosabb tévedésem a palacsinatapor volt. De végeredményben mindegyikről az derült ki, hogy otthon sem lehetetlenség elkészíteni ezeket őket. Sőt, finomabbak, egészségesebbek, ízletesebbek, mint a poros, dobozos verziók.
Sok esetben azonban a kényelem ígéretével a reklámok nagyon meggyőzőek tudnak lenni. Ahelyett, hogy főzni tanítanák az embert, rapid alternatívákat kínálnak.
Pedig világszerte nézettségi csúcsokat döntenek a főzös műsorok. Svédországban főidőben "vacsoracsata" zajlik, reggelente receptötletekkel árasztják el a nézőknek, ezen kívűl még legalább három állandó svéd szakácsműsor is fut, s hozzá jönnek még a közkedvelt angolok, Oliver, Ramsay, satöbbi.
Ehhez képest a statisztikák elképesztő ellentmondása szerint egy átlag háziasszony napi 4-7 (!) percet tölt a konyában főzéssel. Ennyi idő kell ahhoz, hogy kicsomagolja, mikróba tegye és tányérra porciózza a család vacsoráját.
A fenti fotón kagylóleves látható. Jó, ehhez is dobozos hallevest használtunk, de a kagyló friss volt, még mozgott. Az előtte-utána felvétel között pontosan 11 perc telt el.
Forró volt, isteni, laktató, hozzá fűszervajas pirítóst ropogtattunk. Nem is kellett második fogás.
Ja, és kimondottan gyors kaja volt!
2013. április 24., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Évek óta őrizgetek egy hagyományt. Amikor szállingózni kezd az első hó, megünneplem a csodát egy tepsi citromos-narancsos süteménnyel. Mos...
-
Kreatív blogger lettem! Nagyon köszönöm Szemirámisznak (akinek ugyebár van egy függőkertje, és ő maga a világ egyik csodája) és Duendének ...
-
Ezzel a recepttel csatlakozom Sedith 36. VKF "Világjáró fazék" kiírásához. Sokfelé jártam, sokfélét kóstoltam, de az első élmény...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése