Egy hete olyan vagyok, mint egy alvajáró aranyhal. Nehezen ébredek, kerülgetem magamat, az ihlet, a munkakedv és a kreativitás pedig engem. Ez utóbbiak úgy tíz kilométeres biztos távolságból. Felmerült a gyanú, hogy a tavaszi fáradság nevű népbetegség tüneteit produkálom. Kérem szépen: én? Hogy én ebben a rügyfakasztó idényben a papírforma szerint kedvtelen legyek? Na, nem! Inkább az étrendváltás. Nulla hús (a sok hús fáradékonnyá tesz. Bár mikor eszem én sok húst?), kevés hal (mert ezt viszont kívánja a szervezetem), sok friss zöldség (vas és C-vitamin kell nekem!).
Holnap irány a piac! Addig is egy húsmentes vacsora abból, ami a hűtőben lapult.
Egy kis pohár tejfölt, 3 evőkanál majonézt, pár csepp citromlevet és kaprot összekeverünk az öntethez.
Megfőzünk 200 g kukoricát sós-cukros vízben. Leszűrjük, lehűtjük és a majonézes öntetbe forgatjuk. Adunk hozzá egy csomag kockára vágott mozzarellát, 3-4 szem felkarikázott csemegeuborkát, hajszálvékonyra szelt fél lila hagymát, 10-12 szem fekete olajbogyót. Metélőhagymával díszítjük, pirítóssal tálaljuk.
2011. május 9., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Évek óta őrizgetek egy hagyományt. Amikor szállingózni kezd az első hó, megünneplem a csodát egy tepsi citromos-narancsos süteménnyel. Mos...
-
Kreatív blogger lettem! Nagyon köszönöm Szemirámisznak (akinek ugyebár van egy függőkertje, és ő maga a világ egyik csodája) és Duendének ...
-
Közeledik a tavasz, és én is csatlakozom a költözőmadarakhoz... Hosszas mérlegelés, vívódás után úgy döntöttem, a Levin módra blog egy új...
Finom! :)
VálaszTörlés